Pedagógiai célú a Web 2.0-ás eszközök

A kiválasztott két web 2.0-ás eszköz a wikipédia, és az iWiW.

Wikipédia

A Wikipédia egy többnyelvű, nyílt tartalmú, a nyílt közösség által fejlesztett webes enciklopédia. A Wikipédiát a Wikimedia Alapítvány üzemelteti – egy floridai központú nonprofit alapítvány –, szerkesztését pedig önkéntes közösség végzi.

A Wikipédia magában foglalja a különböző nyelvi változatait is, köztük a magyar Wikipédiát. Az angol változat 2007. szeptember 9-én elérte a 2 milliós szócikkszámot; ez a világ legnagyobb enciklopédikus műve. A 265 különböző nyelvű változatban összesen (az angollal együtt) több mint 12 millió szócikk olvasható és szerkeszthető, és több mint 15 millió felhasználó szerkeszti őket világszerte.

A Wikipédia név a wiki és az enciklopédia szavakból ered.

Jellemzők

1. A Wikipédia elsődlegesen enciklopédia, vagy célja azzá válni (kalendárium és napi hírek adatokkal bővítve);

2. a Wikipédia egy wiki, és így (néhány kivételtől eltekintve) bárki által szerkeszthető;

3. a Wikipédia nyílt tartalmú, és a GNU Szabad Dokumentáció Licenc copyleft szerzői jogi szabályai vonatkoznak rá.

A Wikipédia tágra nyitottságának van néhány hátránya. Például azon cikkek esetén, melyek a legtöbb résztvevő számára ismeretlenek, a pontosság és a pártatlanság sokszor megkérdőjelezhető. A résztvevők egy része ezzel vitába szállva úgy gondolja, hogy idővel ezek a hibák csökkennek, és az egyes cikkek minősége javulni fog.

Egy másik hátrány az, hogy sok szerkesztést olyan emberek végeznek, akiknek nem céljuk az, hogy hasznosan vegyenek részt a munkában, hanem mindenféle értelmetlenséget („fghfhgf”) vagy elfogadhatatlan tartalmat („hüje aki ólvasa”) adnak a cikkekhez. Ezt a Wikipédia „vandalizmusnak” nevezi. A projekt nyílt természete ezt ugyan lehetővé teszi, de egyben ellene is dolgozik. Minden résztvevőnek megvan a lehetősége az ilyen firkák eltüntetésére, a megelőző állapot visszaállítására. Ha ez egy lapnál túl sokszor fordul elő, akkor ez a lap „lezárható”, és így csak az adminisztrátorok tudják azt módosítani; erre általában azonban nincs szükség.

Szerkesztőség

A Wikipédiát világszerte több ezer önkéntes tudós, érdeklődő, diák és általában értelmes ember írja, akik rábukkantak a hálón, és látván, mi folyik itt, s milyen könnyű cikket készíteni, úgy döntöttek, tudásuk egy részét közkinccsé teszik. E résztvevők a wikipédisták. A kezdetek óta jelentősen megnőtt a résztvevők száma, köztük a jól képzett közreműködőké is.

A szó igazi értelmében vett főszerkesztő nincs. A Wikipédia két alapítója, Jimmy Wales (egy kis internetes cég, a Bomis Inc. vezetője) és Larry Sanger azonban előszeretettel tartották magukat olyan közreműködőknek, akik felügyelnek rá, hogy a vállalkozás ne térjen le az eredeti útról.

A Wikipédia létének első tizenhárom hónapjában Sanger fizetett alkalmazottként dolgozott. Feladata a Wikipédia (és a Nupedia) felügyelete volt; ő döntött azokban a kérdésekben, amelyekben a közösség nem tudott megegyezni. Később nem jutott pénz a fizetésére, emiatt 2002 februárjában távozott.

Larry korábbi feladatainak egy részét Jimmy és a wikipédisták egész közössége vette át. Más korábbi és jelenlegi Bomis-alkalmazottak is dolgoztak az enciklopédián, köztük Tim Shell, a Bomis egyik társalapítója, valamint Jason Richey és Toan Vo programozók.

iWiW

Az iWiW magyar ismeretségi hálózat, mely 2002. április 14-én kezdte meg működését WiW néven, 2006 óta a leglátogatottabb magyar weboldal. A rendszerbe csak meghívással lehet bekerülni, üzemeltetője az [origo] Média és Kommunikációs Szolgáltató Zrt, amely a T-Online Magyarország Zrt. tulajdona. Ügyvezető igazgatója Szabó Márton. A iWiW név az angol „international who is who” („nemzetközi ki kicsoda”) rövidítése.

Működés

A közösségbe új tag akkor léphet be, ha a korábban belépettek közül valaki az iWiW rendszeréből meghívólevelet küld neki, és ő regisztrálja magát. Regisztrációkor a nevét és e-mail címét tárolja el a rendszer, de további adatokat is meg lehet adni, mint például születési dátum, foglalkozás vagy az általános-, közép-, főiskola, egyetem, ahova járt. A rendszer rugalmasságát jelzi az, hogy a regisztrációkor megadott (meghívott) e-mail cím később akár módosítható is.

Az új tag listázhatja a többiek nevét és még pár adatot, amelyek alapján megbizonyosodhat, hogy valóban az ismerőse-e az, akinek a nevét látja. Ha az ismeretséget az ismerős visszaigazolja, akkor már látják egymás adataiból az e-mail címet és a születésnapot is, továbbá az ismerős ismerőseinek felsorolását, akik között nagy valószínűséggel újabb ismerősöket – volt osztálytársakat, régi cimborákat – fedez fel. Ismeretlenek adatlapján látható az ún. „legrövidebb út” is, amellyel meg lehet nézni, hány emberen keresztül kapcsolható össze a két ember.

A megváltozott iWiW rendszerben már visszaigazolás nélkül is láthatók az ismerős ismerősei, és az is, hogy mikor lépett be utoljára.

Az iWiW születésnapjait nagyszabású összejövetellel ünneplik a tagok.

Miért választottam ezen eszközöket, és hogyan tudnám ezeket hasznosítani?

A wikipédia felhasználása egyértelmű. Házi feladatok elkészítésénél a diákok egy helyen megtalálhatnak minden olyan információt, amit az adott témában első körben tudni lehet, illik. Felhasználhatják az ott közvetlenül megtalált anyagokat, illetve a szócikk tartalmazhat egyéb hivatkozásokat, amik alapján tovább kutakodhatnak, vagy utánanézhetnek a szócikk szerkesztéséhez felhasznált forrásoknak is. Így egyetlen egy oldalról kiindulva megismerhetnek egy egész témakört, (Zárójelben jegyezném meg: házi dolgozat elkészítésekor megengedhető, illetve kifejezetten elő is írható, hogy a diákok csapatban, egymással együttműködve dolgozzanak. Ennek a közös munkának egyik leghatékonyabb segítője lehet az általam részletesen nem bemutatott web 2.0-ás Google alkalmazás, a Google Docs - http://docs.google.com. Ez arra szolgál, hogy a felhasználók megoszthatják egymás közt az éppen létrehozott dokumentumot. Így, ha valamelyikük változtat a fájlon, majd elmenti, a többiek bejelentkezve ezt azonnal láthatják, nem kell tehát minden egyes szerkesztés és mentés után külön-külön, ennél lényegesen körülményesebb megoldásként (kör)e-maileket küldözgetni)

Az iWiW felhasználása sokkal prózaibb. Ez egyértelműen a diákok és a tanár közti iskolán kívüli kommunikációt segítheti. Az üzenőfalon sürgős információkat tehetünk közzé, amit a hallgatók (persze feltételezve, hogy állandóan a neten lógnak) azonnal láthatnak, megint csak megspórolva egy körülményes köre-mail összeállítását, vagy egy levelezőlista létrehozását, amit aztán persze jellegénél fogva lehet, hogy nem is mindenki néz „online”. Előnye még ennek az iWiW-es módszernek, hogy a csoport szinte teljesen spontán jön létre azáltal, hogy a tagok a regisztráció során automatikusan csatlakoznak hozzá, s az üzenetek automatikusan ezen csoport tagjaihoz jutnak el.